Carolina patakjai csorgadaznak ereimben
Elveszetten születtem, magányosan jöttem, mindörökké magányos is maradok
Carolina tudja miért barangolok évekig
Szabadon, mint ezek a madarak, könnyen mint a suttogások
Carolina tudja

És te nem láttál itt
Ők sohasem láttak itt
És ő ott van az álmaiban

Be a füstbe, a felhők közé
Ne menj el
Ökölbe szorítom a kezem, úgy, hogy számítson valamit
És vannak olyan helyek, ahová sohasem fogok elmenni
És dolgok amelyeket egyedül csak Carolina fog tudni

Carolina foltok, a ruhán amit rám hagyott
Kitörölhetetlen sebek, döntő jelek
Kékek, mint az élet amitől elmenekült
Carolina fenyők, nem fedtek el kérlek?
Rejtsetek el mint a köpenyek, lenn a hátsó utcán
Sárosan hagyjuk itt a hálókat

És te nem láttál itt
Ők sohasem láttak itt
És ő ott van az álmaiban

Be a füstbe, a felhők közé
Ne menj el
Ökölbe szorítom a kezem, úgy, hogy számítson valamit
És vannak olyan helyek, ahová sohasem fogok elmenni
És dolgok amelyeket egyedül csak Carolina fog tudni

És te nem láttál itt
Ők sohasem láttak itt
Nem, sohasem láttak itt
Nem láttak sosem

Oh Carolina tudja, miért mondták évekig azt
Hogy vétkes voltam, mint a bűn és egy hazug ágyában alszom
De az álom hamar jön rám, és nem találkozom szellemekkel
Köztem, a homok, és a tenger között marad
Carolina tudja